EU-csúcs - Az együttműködés töretlen folytatását ígérték

Az Európai Unió (EU) tagországainak állam-, illetve kormányfői, valamint az uniós központi intézmények vezetői szombaton Rómában aláírták azt a közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az unión belüli együttműködés folytatása, az EU előtt álló példátlan kihívások jövőbeni közös kezelése mellett. Nem vett részt a csúcstalálkozón Theresa May brit miniszterelnök, aki napokon belül hivatalosan is bejelenti országa kilépését az unióból. Orbán Viktor kormányfő szerint a magyar emberek érdekeinek szempontjából jó nyilatkozat született.

A római csúcstalálkozón az unió elődszervezeteit alapító szerződések 1957-es megkötésének hatvanadik évfordulójára emlékeztek, de a nyilatkozat a múlt mellett az unió jövőjével is foglalkozik. Az EU-t jelenleg érő legnagyobb kihívások egyikeként a nemzetközi migrációs válságot nevezi meg.

A nyilatkozat szerint az elmúlt hat évtizedben egyedülálló uniót építettek fel közös intézményekkel és erős alapértékekkel, a békére, szabadságra, demokráciára, az emberi jogok tiszteletben tartására épülő közösséget. Az EU gazdasági nagyhatalom lett olyan társadalmi biztonsággal és jóléttel, amelynek nincs párja a világon. Emlékeztet azonban a dokumentum arra is, hogy az EU jelenleg példátlan kihívásokkal néz szembe, önnön integrációjában és a szervezeten kívül egyaránt: ezek közül a regionális konfliktusokat, a növekvő migrációs nyomást, a terrorizmust, a protekcionizmust, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket emelték ki.

A tagországok vezetői leszögezték: eltökéltek abban, hogy sikeresen felveszik a küzdelmet a gyorsan változó világ kihívásaival, és az embereknek biztonságot, új lehetőségeket biztosítanak. Erősebbé és ellenállóbbá teszik az uniót, egymás között még nagyobb egységet és szolidaritást valósítanak meg, tiszteletben tartják a közös szabályokat. Az állam- és kormányfők azt is kinyilvánították, hogy a jövőben is együtt cselekszenek, "szükség esetén több ütemben és eltérő szorosságú együttműködésben, de mindig ugyanabban az irányban", összhangban az alapszerződésekkel, és mindig nyitva tartva az ajtót azok előtt, akik csatlakozni akarnak a szorosabb együttműködéshez.

Orbán Viktor az ülés után az M1 aktuális csatornának nyilatkozva azt mondta, "most már talán leesett a tantusz (...), mindenki világosan látja, hogy Európát csak akkor lehet rendbe tenni, ha minden nép gondoskodik saját hazájának biztonságáról és jólétéről". A nagy kihívásokra csak saját magunktól remélhetünk megoldást, az alapvető munkákat mindenkinek otthon kell elvégeznie - szögezte le a miniszterelnök. "Akkor lehetünk büszkék Európára, ha büszkék lehetünk a saját hazánkra" - fűzte hozzá. Orbán Viktor elmondta, hogy a tagországok vezetői "messziről indultak", és a végül elfogadott dokumentum "csak nyomokban hasonlít" ahhoz, amelyet először megvitattak. Az általa előterjesztett magyar javaslatok közül több "visszaköszön" a szövegben, például a határok megvédésének fontossága, az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelem, a munkahelyek teremtése melletti elkötelezettség, valamint az, hogy a tagországoknak maguknak kell megadniuk az európai válaszokat, és nem a brüsszeli intézményektől kell várniuk.

Az ünnepi ülés szónokai az EU egységének megőrzését, a tagországok közti szolidaritást és az integráció folytatását sürgették. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke külön megemlékezett a közép- és kelet-európai országok erőfeszítéseiről a kontinens egyesítésében. Donald Tusk, a tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke azt hangoztatta, hogy az unió a "garancia arra, hogy a szabadság, az emberi méltóság, a demokrácia és a függetlenség már nem csupán, álom számunkra, hanem mindennapi valóság". Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke arról beszélt, hogy a találkozón aláírandó nyilatkozattal az uniós vezetők kötelezettséget vállalnak arra is, hogy az elért eredményeket a következő nemzedékeknek is továbbadják.

Paolo Gentiloni olasz kormányfő szerint Európa "leállt és megkésve válaszolt" a migráció, a védelem, a gazdaság, a munkahelyek problémáira, és ez az európaiak és az unió eltávolodásához vezetett. Joseph Muscat, az EU soros elnökségét betöltő Málta kormányfője pedig úgy vélte, az uniónak ambiciózusabbnak kell lennie a jövőben ahhoz, hogy továbbra is egyedülálló eredményeket érhessen el.

Az ülés után nyilatkozva több más tagország vezetője is a közös jövőt említette egyetlen lehetőségként, és többen sajnálatukat fejezték ki Nagy-Britannia immár egyértelműen elhatározott kilépése miatt. Angela Merkel német kancellár kiállt az unión belüli "többsebességes" együttműködés lehetősége mellett is. Mint mondta, "néha talán eltérő sebességgel" haladnak, de "mindig a közösen meghatározott irányban".

Francois Hollande francia államfő arról beszélt, hogy európai szintű együttműködés nélkül lehetetlen kiállni a terrorizmus ellen, megvédeni az összes határt a migránshullámtól, a közös valuta és a közös piac pedig több munkahelyet és jobb vásárlóerőt jelent.
Aláírta a nyilatkozatot Beata Szydlo lengyel kormányfő is, aki a hét közepén még ennek ellenkezőjét helyezte kilátásba. A csúcs után Szydlo azt mondta, hogy a nyilatkozat végső változatát immár az EU reformja felé tett első lépésnek tekinti.

Robert Fico szlovák kormányfő úgy értékelte, az Európai Unióról senki nem állítja, hogy tökéletes, de nincs nála jobb lehetőség. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kijelentette, hogy az unió sikertörténet, az EU az a hely, ahol a legjobban védik és őrzik az emberi méltóságot.

A római csúccsal egy időben Londonban, Varsóban és az olasz fővárosban EU-párti felvonulásokat tartottak, de Rómában unióellenes tüntetők is gyülekeztek jelentős rendőri felügyelet mellett.